Tiszacsegei Fekete István Általános Iskola

BEVEZETÉS

 

Az idők folyamán jelentősen megváltozott a gyermekek nevelésének színtere. A család, a szülők szerepét átvette az iskola, mint intézmény, de a nevelés és oktatás célja változatlan maradt. Ez a cél a gyermekek sikeres beilleszkedésének segítése a társadalomba.

Társadalmunkra jellemző, hogy állandóan fejlődik, az átlagos ismeretszint fokozatosan növekszik és az emberek közötti kapcsolatokra vonatkozó nézetek is folyamatosan változnak.

 Olyan nevelésre és oktatásra van szükségünk, melynek során minden gyermek megismeri saját lehetőségeit és a pedagógussal és szülővel együtt arra törekszik, hogy az adott gyermek számára elérhető legmagasabb szintet és legjobb készségeket kibontakoztassa.

Réthy Endréné következőképpen vélekedik: Az oktatás megfelelő minőségét az eredményes tanuláshoz szükséges előfeltételek, a hangulatkeltés, érdeklődés, kíváncsiság, figyelemfelkeltés; a tanulási célok problémásítása, tudatosítása; a szükséges előismeretek garantálása; az oktatási folyamat motiváló modelljének a tanulóktól, tananyagtól függő differenciált alkalmazása (egyéni, páros, csoportos, kooperatív, rétegmunka, alternatív pedagógiai eljárások); a tanulók tanulási tevékenységének tudatos formálása (a tanulás tanítása); a tanár-tanuló interakcióban az empátia, a hatékony konfliktuskezelés érvényesülése; a differenciált, kritériumra orientált, individuális teljesítményértékelés együttesen biztosítja.”

A tanulás célszerű módjainak tanítását minél hamarabb el kell kezdenünk, igazából az iskolába lépéskor. A Tanulásmódszertan stúdium, mint tantárgy.

A tanulásmódszertan tanításának célját négy pontban foglalhatjuk össze:

v  A tanuláshoz való viszony formálása;

v  A tanulási szokások formálás,; a  hatékony tanulási módszerek elsajátítása;

v  A tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztése;

v  Személyiségépítés;

v  A tanuláshoz való viszony formálása

 

A gyerekek tanuláshoz való viszonyának alakulása az iskolába lépés kezdeteitől igen sok tényező függvénye. A gyermek világra nyitottan, a befogadásra, felfedezésre készen viszonyul környezete felé, ha biztosítják számára a szeretetteljes légkört, a megfelelő feltételeket. „Simogatásra simogatással felel, jókedvre jókedvvel, tevékenységre tevékenységgel. A tapasztalás megmarad, s ha félelemkeltéssel nem akadályozzák, kíváncsi, kereső, aktív, kreatív viselkedéssé válik, s tovább fejleszti személyiségét.”- írja Mérei Ferenc  Ha a pedagógiai hatások következtében a gyermekek iskolához való érzelmi viszonya kedvezőtlenül alakul, rendkívül nehézzé válik a tanítás és a tanulás. Ha ez a helyzet évekig fennáll, akkor az ismeretszerzés nem jelenti a világ örömteli felfedezését, csak  a jegyekért való küzdelmet.  Az iskolának kettős feladata van. Egyrészt a tanulási motiváció elindítása, másrészt ennek megőrzése.

Tanácsok a tanuláshoz való viszony formálására

Szeress tanulni, a tanulás öröm is lehet!

Csinálj kedvet magadnak a tanuláshoz!

Ülj neki a munkának minél hamarabb, ne halogasd!

Tanulj már az iskolában is, ne csak otthon!

Csak szépen megformált munkát adj ki a kezedből!

Teljes tudásra törekedj: nem elég tanulni, megtanulni kell!

Hangolódj rá az iskolai munkára!

Minden tanítási óráról vigyél magaddal valamit a fejedben!

A tanév első napjától kezdd el a tanulást!

Ne az osztályzatokért tanulj!

Kérdezz sokat, ez felélénkít, kíváncsivá tesz!

A lustaságot győzd le!

 

v  A tanulási szokások formálása

 

A tanulás külső és belső feltételeinek megismertetése a diákokkal elengedhetetlen feltétele a megfelelő tanulói szokásrendszer elsajátításához, s az önismeret kialakulásához.

A megfelelően megválasztott és kialakított tanulói környezet, és szokásrendszer kulcsfontosságú a hatékony és örömteli tanulás létrejöttéhez. A tanulás külső körülményei nagymértékben meghatározzák az ismeretszerzési folyamatot, valamint a belső állapot megteremtését. Mindenki számára egyformán ideális tanulóhely nincs, mindenkinek mást és mást jelent az ideális tanulási tér, egy azonban biztos, hogy teremtsen megfelelő hangulatot, és segítsen a tananyag feldolgozásában. A tanuláshoz szükséges eszközök elhelyezése, rendben tartása is a sikeres tanulás titkai közé tartoznak. A külső rend, elősegíti a belső rend kialakulását.

Az ismeretelsajátítási folyamat belső feltételei a másik összetevőjét alkotják az eredményes tanulásnak. Az érdeklődés felkeltése érdekében hasznos lehet a megtanulandó ismeret, tananyag mindennapi élettel való kapcsolatának megtalálása, az alkalmazhatóság megkeresése, az elmélyedés, kérdések megfogalmazása, mely által érdekessé válhatnak tananyagrészek.

A sikeres befogadói és megértési állapot eléréséhez feltétlenül szükség van a figyelemkoncentráció megfelelő szintjére és fenntartására. A megtanulandó anyag lehető legjobb megjegyzésének titka a minél nagyobb fokú koncentrálás, vagyis a figyelemnek az elsajátítandó tananyagra való összpontosítása. Ez az eredményes munka feltétele. A figyelem biztosítja a különböző modalitásokon (olvasott, hallott, látott, tapasztalt) érkező információk befogadását.

 A tanulásmódszertan célkitűzése szerint, a tanulással kapcsolatos jó szokások kialakítására a korai iskolai évek elejétől figyelmet kell fordítanunk. Könnyebb egy jó szokást kialakítani, mint egy rosszul rögzült, hibásat megváltoztatni. Az életkor előrehaladtával, az iskolai követelmények változásával differenciálódnia kell a tanulási szokásoknak is. A szokások kialakításában a külső irányítást fokozatosan egyre inkább a belső, saját elhatározásokon nyugvó cselekvéseknek kell átvennie.

Tanácsok a helyes tanulási szokások kialakításához

• A tanulás külső feltételei:

Tarts rendet magad körül, alakítsd ki a saját, jó hangulatú tanulási teredet!

Csökkentsd a felesleges külső ingereket (hangos zene, tv,), ügyelj a megfelelő fényre!

Figyelj a testtartásodra!

Alakítsd ki saját tanulási sorrendedet, készíts időtervet!

Próbálj meg koncentráltan figyelni, merülj bele a tanulásba!

A tanulást kezdd már el az első órán!

Tudásod ellenőrzésére végezz próbafelmondást!

• A tanulás belső feltételei:

Hangolódj rá a tanulásra!

Törődj fizikai állapotoddal: aludj, pihenj, mozogj, tornázz, táplálkozz megfelelően!

Tarts szüneteket tanulás közben (40 percenként kb.10 percet), a különböző tárgyak tanulása között hosszabb szüneteket (kb. 20 perc)

Igyál vizet, a szemedet is pihentesd!

A lustaságot győzd le!

v  A hatékony tanulási módszerek elsajátítása

A diákokkal érdemes elsajátíttatni az alábbi tanulási módszereket.

Rekreáció:                                            Ráhangolódás, tervezés:

• lazítás                                                          ·   rendcsinálás
• autogéntréning                                            ·   koncentrációsgyakorlatok
• jógalégzés                                                   ·   meditációsgyakorlatok
• jógagyakorlatok                                          ·   időterv készítés
• mozgásos játékok                                       ·   időmérleg készítés
• gimnasztika                                                 ·   célmeghatározás
• futás                                                            ·   tantárgyi sorrend tervezés
• aerobik                                                     Ismeretrögzítés:
• úszás, szauna                                              ·   emlékeztető írása
• tónusfokozó gyakorlatok                            ●   memorizálás

                                                                          ●   háromszori átolvasás

                                                                          ●   bevésés: adatok, évszámok

Szóbeli szereplés:                                                 ●   belső kép készítés

   ●   felkészülés felelésre                                 ●   külső kép rajzolás

●   feszültségoldó módszerek                                   ●   kulcsszó vázlat rögzítése

●   feleletterv                                                 ●   gondolati vázlat rögzítése

●   kutyanyelv használata                              ●   emlékezés technikák

●   felkészülés beszámolóra

●   átfogó témavázlat készítése                 Önellenőrzés:

●   felkészülés témaismertetésre                    ●   megtanulás

●   szóbeli értekezés készítése                       ●   elolvasás – elmondás

●   kiselőadás készítése                                 ●   átfogalmazás

●   felkészülés vitára                                      ●   próbafelmondás

                                                                       ●   magyarázás

                                                                  ●   tömörítés – összegzés

                  Írásbeli munkák készítése:       

                        ●   megfelelő íráskép

                        ●   formakövetelmények

                                          ●   felkészülés dolgozatírásra

                                          ●   esszéírás

                                          ●   értekezés, tanulmány készítése

                                          ●   gondolati vázlat készítése

                                          ●   egyéni kutatómunka

Szövegfeldolgozás:                                                Gondolkodás:

●   címmeditáció: mi jut eszedbe?                 ●   gondolkodási sémák

●   címmeditáció: kérdések feltevése            ●   gondolkodási technikák

                   ●   címmeditáció: fogalmazvány                   ●   kérdezési technikák

                   ●   kérdezési vázlat                                        ●   ötletroham

                   ●   áttekintés                                                  ●   problémamegoldó séma

                   ●   képelemzés                                               ●   intuíció

                   ●   ábrák, rajzok értelmezése                         ●   meditatív gondolkodás

                   ●   táblázatok olvasása                                  ●   eredetiség

                   ●   szabályalkotás (definíció)                        ●   hipotézis alkotása

                   ●   aláhúzás, kiemelés                        ●   modellálás

                   ●   tételmondatok kiemelése                         ●   információgyűjtés

                   ●   lényegmegragadás                                    ●   kísérlet

                   ●   ismeretlen szavak, kifejezések                 ●   tervezés, algoritmus

                   ●   idegen szavak szótárazása                                   ●   gondolati munka

                   ●   szómeghatározás                                      ●   érlelés

                   ●   kulcsszó keresés

                   ●   kulcsszó vázlat

                   ●   vázlatkészítés

                   ●   kutyanyelv készítés

                   ●   írott szöveg jegyzetelése

                   ●   elhangzó szöveg jegyzetelése

                   ●   kivonatkészítés

                   ●   tájékozódó olvasás

                   ●   után-olvasás

                   ●   böngésző olvasás

                   ●   kereső olvasás (skipping-részlet keresés)

                   ●   elemző olvasás (skimming-lényeg keresés)

                   ●   kritikus olvasás

v  A tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztése

 

A tanulás eredményessége és hatékonysága nem csupán bizonyos tanulás-módszertani fogások ismeretétől függ, hanem a megismerő folyamatokhoz szükséges képességek fejlettségétől is. Az önálló tanulás technikái elválaszthatatlanok azoktól az értelmi képességektől, amelyek alapjául szolgálnak a hatékony, intenzívebb tanulási technikáknak. A hatékony tanulási technikák kifejlesztése csak bizonyos alapkészségek színvonalának emelésével együtt lehetséges.

A figyelem

 

A figyelem, az a képességegyüttes, mely optimális feltételeket biztosít az információk felfogásához és feldolgozásához. Jelentősége azért kiemelkedő, mert ennek funkcionálása nélkül nem működhet hatékonyan egyetlen intellektuális képesség sem, s így e nélkül elképzelhetetlen a hatékony tanulási technika.

Érzékszerveinket minden pillanatban ingerek ezrei érik. Ezeknek azonban csak kis részük kerül feldolgozásra az, amire szándékosan vagy önkéntelenül odafigyelünk, a többi háttérzaj elvész. Az érzékszervek felől több csatornán érkező információból egy szelektív szűrő választja ki, hogy mi kerül feldolgozásra. A figyelem tehát, szűrőként funkcionál, melynek során a környezet differenciálatlan hátteréből kiemeli számára lényegeset.  Ezért a figyelmi állapot és a motiváció igen szoros kapcsolatban vannak egymással. Motivált állapotban sokkal könnyebb a figyelmi működést fenntartani.

A figyelmi működés szempontjából a figyelem terjedelmének, tartósságának, megoszlásának, átvitelének, szándékosságának van jelentősége, melyek fejlesztésével nő a tanulás hatékonysága is.

A terjedelem abban nyilvánul meg, hogy egy adott pillanatban mennyi az az információegység, melyre a figyelmet koncentrálni tudjuk. A fejlesztés célja, az egy időegység alatti információmennyiség növelése.

A tartósság, a kitartás abban mutatkozik, hogy mennyi az az időintervallum, ameddig a koncentráció fenn tud maradni. Az elterelhetőség a fluktuációban, hullámzásban mutatkozik meg. A tartósság fennmaradásában az érzelmi-motivációs összetevőknek is nagy szerepe van. A kitartó munka szempontjából e tulajdonság fejlesztésének is nagy a jelentősége.

A megoszthatóság azt a képességet feltételezi, hogy egy időben hányféle információt tudunk befogni. A szimultán (egyidejű) és disztributív (megosztott) figyelem, a kétféle iránya a megosztásnak.

A figyelem átvitele a gyors átváltás képességét feltételezi egyik ingerről a másikra. Azt az időkorlátot mutatja, mely a szelektáló rendszer átállítását jelenti egy új bemeneti csatornára. A szándékosság szerint spontán (feltétlen figyelmi reflex), ill. tudatos, akaratlagos, koncentrált figyelmi teljesítményt különböztetünk meg.

A spontán, önkéntelen megfigyelés ellenőrzésének és fejlesztésének módjai lehetnek: a tárgyak, tárgycsoportok, komplex jelenségek megfigyelései, az élőlények, emberi külső, megjelenés megfigyelése. Ezen gyakorlatoknál fontos, hogy tényleg spontán megfigyelésről legyen szó, ne legyen előtte irányított szemrevételezés, valamint a gyakorlatok játékos jellegűek legyenek.

A szándékos figyelem fejlesztése történhet:

• csöndgyakorlatok (idő múlásának, a környezet hangjainak megfigyelése, természeti táj felidézése, a „rákészülés” felelésre, felolvasásra, memoriterek felidézése);

• a papír-ceruza gyakorlatok (szókeresés, jelkeresés, hibakeresés számokkal, hibajavítás szövegben, monotónia -tűrés); megfigyelési gyakorlatok (hibakeresés- jelpárok, hibakeresés– jelritmus, hibakeresés- jelkapcsolat, kockaforgatás, ábra azonosítás);
• ritmusgyakorlatok (tapsok, dobbantások, spanyol ritmus, ritmuskánon,

          babzsák-adogatás);

• szövegmondási gyakorlatok (számolás hangsúlyáthelyezéssel, hangsúlygyakorlat- verssel, páros szövegmondások, számolási gyakorlatok szóhelyettesítéssel, verskánonok, páros versmondás, versmondó négyes, duó és vonósnégyes versmondással, páros mesemondás, receptmondás, többszólamú szabad szövegalkotás) típusaiból kaphatunk ötleteket, s ízelítőt.

A szövegmondási gyakorlatok a beszéd-, kommunikációs-készség fejlesztésének is hatékony eszközei. A csöndgyakorlatok a vizualizációt, a belső képekkel való munkát, a képzeletet is fejlesztik. A papír-ceruza, a megfigyelési és ritmusgyakorlatok a szem-kéz koordinációt, a ritmikus szemmozgást, s bizonyos gyakorlatok a szem fixáció-szélességének növelését is elősegítik, mely az olvasási készség hatékonysága miatt is jelentős.

 

Olvasás és szövegfeldolgozás

„Ezek a jó emberek nem is sejtik, mennyi munka és idő kell ahhoz, hogy megtanuljunk olvasni. Ami engem illet, én erre 80 évet fordítottam, és még mindig nem mondhatom, hogy tökéletesen elértem a célom” -írja Goethe.

Dr. Tóth László így vélekedik „Az az ember, aki nem olvas, menthetetlenül kirekeszti magát a civilizáció vívmányaiból, emellett, ma már kevés olyan munkakör létezik, amely ne igényelne több vagy kevesebb olvasást.”

Az olvasásnak többféle típusa létezik: az olvasáselsajátítási olvasás, a tanulás céljából történő olvasás, az ismeretszerző olvasás, a funkcionális –mindennapi- olvasás, a szórakozási célú olvasás, áttekintő –tájékozódó- olvasás, korrektúraolvasás -javító-ellenőrző céllal. Ezen olvasási típusoknál mindig más céllal kezdünk az olvasásnak.

Az ismeretelsajátítási folyamatban az olvasásnak különböző típusaival találkozhatunk: a néma olvasás; a félhangos olvasás; hangos olvasás; értelmező olvasás; a blattoló –rögtönzött olvasás; az elemző olvasás; a kritikus olvasás; a tájékozódó –skimming olvasás; a böngésző olvasás; a kereső –skipping olvasás; ismétlő olvasás; az utánolvasás; dinamikus olvasás; – melyek elsajátítása, gyakorlása és készségszintűvé emelése nagymértékben meghatározza a későbbi hatékony ismeretelsajátítási, tanulási folyamatot.

Az olvasás hatékonyságát és gyorsaságát a szemmozgások gyakorlásával lehet emelni.

A gyorsolvasás technikájánál, az olvasás sebességének növekedése szembetűnő, a szem fixációs mozgásának gyakoriságában és eloszlásában van különbség a normál olvasókhoz képest. A szövegben való gyors előrehaladás azonban nem mindig lehetséges, a szöveg elvontsága miatt. A dinamikus olvasás ezzel szemben nem a gyorsaságra, hanem a megértésre, a szöveghez való viszonyulásra helyezi a hangsúlyt, a nagy fixáció sebességű, ütemes, visszaugrások nélküli olvasás mellett.

A szemmozgások spontán fejlődése 16 éves korig folytatódik, mely gyakorlással életkorilag még tovább kitolható. Mind a gyors- és dinamikus olvasás feltételezi a helyes szemműködést a látómező tágításának gyakorlatait, a perifériás látás (fixáció szélesség növelése, ritmikus szemmozgások) fejlesztését. A szemműködést fejlesztő gyakorlatoknál fontos a fokozatosság és a rendszeresség. A vizuális készség fejlesztésére kiválóan alkalmas a számítógépes olvasásfejlesztő szoftver.

 A szövegértést, szövegfeldolgozást segítik a szófelismerés fejlesztését célzó betűjátékok a szavak kontextusát igénylő szövegpótlásos, kiegészítéses gyakorlatok. Továbbá segítői lehetnek a mondatok szerkezeti elemzését és átalakítását igénylő gyakorlatok, a következtetések fogalmazását célzó gyakorlatok.

A szöveg megértését elősegíthetjük szövegbeli jelzések alkalmazásával.

Az alábbi szövegbeli jelzésekkel élhetünk: számozással (felsorolások-gondolatok lépései); címsorok kiemelése vizuális figyelem felkeltéssel, az olvashatóság könnyítésével: aláhúzással,  kérdések megfogalmazásával.

A kérdések alkalmazása is segíti a megértést. A Bloom -féle, tanulási taxonómiához (ismeret, megértés, alkalmazás, elemzés, szintézis, értékelés) különböző szintű kérdéstípusokat rendelhetünk hozzá, ezzel segítve a megértést.

Az alacsonyabb rendű kérdések (ismeretszintű, megértésszintű) olvasás előtt történő feltevésével a speciális fogalmak elsajátítatása segíthető elő, míg az egész olvasmány alapos elsajátítását a magasabb rendű kérdések feltevése aktiválja.

A gondolattérkép, mint a tanulási technikák egyike is sikeresen segíti a szövegértés fejlődését, vizuálisan is támpontokat és fogódzókat adva a lényeg feldolgozásához.

A gondolattérkép, „elmetérkép” készítésének célja a kulcsfogalmak meghatározása, a gondolatok szervezése, csoportosítása, a gondolatok közötti kapcsolatok kimutatása, az ismert és megértett dolgok értelmezhető szerkezetének kialakítása, az egy témakörrel kapcsolatos ismereteinknek, egy gondolatkörnek a vizuálisan könnyebben feldolgozható megjelenítése.

A gondolattérkép hatékonysága abban rejlik, hogy a mindkét agyfélteke együttes működését segíti elő, a szenzoros integrációt fejleszti, a verbalitást a vizualitással ötvözi. Vizuális képként tárolódik, erős benyomást tesz a hosszú távú emlékezetre, téri ingerként hat, átlátható, érzékelhető benne az egész-rész viszonya, rugalmas, bármikor kiegészíthető, változtatható, segíti az egyéni gondolatmenet szerveződését.

A gondolattérkép felhasználási területe igen sokféle: segít a tanulásban, a megértésben, előadás megtervezésében, szervezési, tervezési feladatokban.

A térkép készítés megtanításának lépései: a fogalom meghatározása; a kulcsszó megtalálása; a kapcsolatok meglátása és megértése; a térképkészítés szabályainak megismerése; grafikus rendezők elsajátítása.

A gondolattérkép készítésének szabályait az ábra is jól szemlélteti. A vízszintes irány a vizuális mezőnek felel meg, ezért a papírt fektetve kell használni, a nyomtatott betűk használata képként tárolódik az agyban. A kulcs- és hívószavak vonalakra kerülnek, melyek hossza a szavak hosszával megegyező legyen, és ferdesége ne legyen 45’-nál nagyobb. A változó nagyságok, vonalvastagságok, nyilak segítik a hangsúlyozást, kiemelést.

A térkép felépítésére jellemző, hogy tárgya egy képben kristályosodik ki, a fő témák a központból ágaznak ki, a fő ágak tartalmazzák a kulcsszót, amelyhez kisebb ágakon a kevésbé fontos információk kapcsolódnak. Az ágak egy csomópontokkal kapcsolódó szerkezetet alkotnak, mely gazdagítható színekkel, képekkel, kódokkal, dimenziókkal, hogy érdekesebb és személyesebb legyen. 

Az emlékezet

„Amit olvasok, azt elfelejtem. Amit látok, azt megjegyzem, amit csinálok, azt tudom”- állítja a kínai bölcsesség.

Kutatási eredmények bizonyítják, hogy 10%-át megtanuljuk annak, amit olvasunk;  20%-át annak, amit hallunk;  30%-át annak, amit látunk;  50%-át annak, amit látunk és hallunk;  70%-át annak, amit kimondunk; s  90%-át annak, amit mondunk és csinálunk egyszerre.

A legerősebb benyomást tehát, mindig a saját aktív cselekvés kelti, mely az eredményes tanulás egyik alapja.

Az emlékezet, egy konstruktív folyamat, mely mindenfajta tanulás hatásának a megtartását jelenti. Magában foglalja a múltbeli élmények felidézését. Módot ad a tudás tárolására, lehetővé teszi a régebben lezajlott események felelevenítését. Hétköznapi értelemben az iskoláskori tanulási folyamatot az emlékezettel, bevéséssel szokták azonosítani, mert az információk megtanulása, bevésése történik, így a sikeres tanulás szempontjából az emlékezeti működésnek kimagasló szerepe van.

Az emlékezés és megértés szoros kapcsolatban vannak egymással, hiszen a megismerés alapja a megértés. A rövid távú emlékezet memóriaegysége mindig nagyjából 7 elemet képes befogadni. Az információk ebben a memóriaegységben csak mintegy 2-3 percig tartózkodnak, az ismétlés megfelelő aránya eredményezi a hatékony bevésődést.

A hosszú távú emlékezetbe az információk a legkülönfélébb összefüggésekben, s szervezetten ágyazódnak be (többszörös kódolás). E memóriatár kapacitása igen magas, az élet során szerzett tapasztalatok és ismeretek széles skáláját tartalmazza, időtartalmát tekintve az élet teljes időszakát átöleli.

Az információ stabil beépülése a hosszú távú emlékezetbe konszolidációs (megszilárdulási) időszakot igényel, melynek hossza függ a megtanulandó anyag terjedelmétől és jellegétől.

Két fő emlékezeti típust különítünk el aszerint, hogy a megjegyzésben melyik érzékszervi modalitás játssza a főszerepet.

A vizuális típus, mindent a látása útján fogad be, ezért fényképszerű emlékezésnek is szokták nevezni. A vizuális emlékezeti típusú tanuló a dolgok összefüggéseit a szemével is érzékeli, az ábrák, grafikonok és a jegyzetelés, a vázlat segítik a megjegyzésben.

Az auditív, hallási típus a hallottakra, az előadásra, hangos olvasásra emlékszik jobban.

Az auditív típusú tanuló emlékezetében hangok, ritmusok, szótagok ragadnak meg. Megfigyelések szerint jobb asszociációs készséggel rendelkeznek, jó összefüggéslátók, s pontosabban rendezik az információkat, mint a vizuális emlékezeti típusba tartozók.

Bár a vizuális típus gyakoribb, ez nem mindig adottság függvénye, inkább kényszerű megszokás eredménye. Hiszen az ismeretszerzés legfontosabb eszköze még ma is az írott betű. Ezért a hallási és motoros emlékezeti típusú egyének hátrányban vannak a vizuálissal szemben.

A felidéző képesség, az előhívás tényleges folyamatában tükröződik a megtanulandó anyag. Hiába történt megfelelő bevésés és tárolás, ha az előhívás végeredménye nem áll arányban a tanulásra fordított idő és energia befektetéssel. A kudarcnak két oka lehet: a nem megfelelő tárolás, vagy a nem hatékony keresési stratégia.

A gondolkodás

Piaget szerint az emberi gondolkodás arra irányul, hogy értelmezze a világot. A gondolkodás az elme kritikai és kreatív funkcióját, az ítélőképességet és a gondolatok létrehozását jelenti.

A gondolkodás szimbolikus tevékenység, mely magában foglalja a fogalmak elvonatkoztatását, szabályok alkalmazását és következtetések levonását, a problémák megoldását, hipotézisek alkotását és igazolását, a vita készséget, általánosítást, mindennemű információ feldolgozását.

 A gondolkodási folyamat megértő– és problémamegoldó részekre különíthető el.

A megértés a gondolkodás egyik fajtája, s nélküle nem képzelhető el az önálló tanulás. A megértés a dolgok lényegének, összefüggéseinek megragadása, feltárása. Konstruktív folyamat, s függ a gondolkodási műveletek aktivitásától, s két tényező mentén halad: egyrészről a részektől az egész felé – alulról fölfelé építkezés-,  másrészről a meglévő sémák mentén, melyek a keretét adják a folyamat lejátszódásához. A megértés magába foglalja a 1. fogalomalkotást – lényegkiemelést, az 2. összefüggések feltárását és a 3. felismerést.

A megértő gondolkodás fejlesztését elősegítik a szómagyarázatok, szómeghatározások, betűpótlások, a fogalomválogatásos feladatok (fogalom-meghatározás, párosítás, fogalomazonosítás), a fogalmi kapcsolatkeresések (ellentét, szinonima),a szövegrekonstrukciós feladatok, a „kakukktojás” feladatok (logikailag a sorba nem illő fogalom felismerése), az összefüggés keresések (állítás és következtetés, igaz, hamis, akkor, ha, vagy), a mondat-szinonimák (azonos jelentésű mondatok), a szólásértelmezés és lényegkiemelést igénylő feladatok.

A megértő gondolkodási folyamat sikerében fontos szerephez jut a tanulók megértést elősegítő tanulási stratégiákban való jártassága. Az egyszerű tanulási technikák közül: az ismeretlen szó meghatározás (szövegkörnyezet elemzése, korábban tanultakkal összevetés, szótárak, lexikonok, internet használata); parafrazeálás (szövegrészletek átfogalmazása saját szavakkal); kulcsszó értelmezés, kiírás; fogalmak közötti kapcsolatkeresés, s ennek grafikus ábrázolása (asszociatív fogalmak, alá-, fölé-, mellérendeltségi viszony megállapítása, ellentétes fogalmak); áttekintés alkalmazása (előzetes, utólagos); összefoglalás (szóban, írásban); vázlat, ábra, grafikon tanulmányozása; kérdések alkalmazása; kooperatív feldolgozás.

Az önálló tanulás legmagasabb szintje a problémamegoldás, melyben már nem új ismeretek elsajátításáról, hanem elsősorban a már meglévő ismeretek gyakorlati alkalmazásáról van szó.

A tanulói válaszadás szempontjából négyféle feladattípust különíthető el. A zárt feladat esetében a megadott lehetőségek közül kell kiválasztani a helyes megoldást; a kiegészítéses típusnál a szöveg és ábrarészeket kell pótolni; a nyílt feladat az ismeretek reprodukálását kívánja; míg a konstruktív feladatnál az ismeretek alkalmazása a cél. A konstruktív feladat típus kellő teret enged az önálló gondolkodásban, ezért ezek használata elsődleges a tanítási folyamatban.

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére különböző gyakorlatsorok állnak rendelkezésre: a fogalomcsoportosítás, betűcsere, betűpótlás, keresztrejtvény (betű, szám), bűvös négyzet, betűoszlop, főfogalom keresés, számsor-folytatás, ábrasor, következtetéses jellegű feladatok, logikai összefüggések vizsgálata, figura-osztályozás, részekre bontás, átalakítás, szervezési feladatok, algoritmus használata feladathoz, kérdésfeltevés, ötletroham, szokatlan tárgyhasználat.

Beszédművelés

Az emberek társadalmi kapcsolatai és viszonyai a kommunikáció révén realizálódnak.

 Deme László így vélekedik a nyelv és a beszéd kapcsolatáról: „a nyelv, a társadalomban élő emberek gondolatközlő eszközrendszere, mely a valóság tükrözésére alkalmas jelekből áll.”

A nyelv emberi jelenség; társadalmi jellegű és érvényű, mert a nyelv az emberi közösségek együttes alkotása; a gondolatközlést szolgálja, mert a nyelv a gondolkodás terméke, s egyben feltétele is a gondolkodásnak. A gondolkodást szolgálja, mert a nyelv és a gondolkodás elválaszthatatlan egymástól. A nyelv alapegysége a szó, a gondolkodás alapegysége a fogalom, elkülöníthetetlenek egymástól. A szó és a gondolat egyformán lényeges része a szimbolikus tevékenységnek. A nyelvhasználat teszi lehetővé számunkra a fogalmi gondolkodást.

A beszédkészség fejlesztésének fontos szerepe van az egész személyiség fejlődés és tanulási képességek alakulása szempontjából. A beszédművelés fejlesztése tehát a beszédtechnika, (légzéstechnika, hangadás, artikuláció), a szókincsgyarapítás (szómagyarázat, szinonimakeresés, szógyűjtés, szóképzés, szólásértelmezés) és az élőbeszéd (rögtönzés, feletet, kiselőadás) területeinek erősítését foglalja magában.

Az írás a beszéd egyik formája, grafikai jelek rendszere. Az írás, egy gondolatnak látható formában való megörökítése. Az írás nemcsak tükre, belülről való kivetítése a személyiség állapotának, hanem lehetőség is arra, hogy kívülről befelé haladva tartósan formálja is ezt a lelkiállapotot. Az írás tanítása ezért jellemformálás is, nem jelek és jelcsoportok tanítása csupán.

v  Személyiségépítés

A tanulást tanítva a személyiség egészére hatunk. Olyan tulajdonságok fejlesztésére adódik lehetőség mint a rendszeresség, a kitartás, az alaposság, az önállóság, az akaraterő, a rendszeretet, a szorgalom.

INNOVÁCIÓNK SZERKEZETI ELEMEI:

Célok és feladatok

A célok meghatározása a szükségletek, a lehetőségek és a feltételek együttes mérlegelése alapján lehetséges. Abban az esetben tölti be irányító, mozgósító funkcióját, ha a fejlesztés konkrét lehetőségeit pontosan megfogalmazza, s a fejlesztésben résztvevők többsége meggyőződik a lehetőségek valóra válthatóságáról. A Tanulásmódszertan bevezetése előtt a környezet helyzetelemzését elvégezve felállítottak pedagógusaink egy problémafát, s egy célfát.

Helyzetelemzés

PROBLÉMAFA

q  A tudás értékvesztése

q  Esélyegyenlőség hiánya

Pedagógus	Gyermek	Szülő
A pedagógusok nincsenek a feladatra felkészítve. Sok az érzelmileg elhanyagolt gyermek. A szülők érdektelensége a gyermek teljesítménye iránt. Szemléletváltás szükséges. Ingerszegény környezetben nő fel a gyermek. Nincsenek programok, eszközök. Sok a tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek. Nehéz bevonni a szülők jelentős részét a közös programokba. Kapcsolattartás a szülőkkel nehézségekbe ütközik. Motiválatlanság. Szülők alacsony iskolai végzettsége. Munkanélküliség. Oktatási eszközök hiányossága. Alulteljesítés.

CÉLFA

q  Váljék a tanulás, a tudás belső igénnyé

q  Iskolai esélyegyenlőség, egyenlő esélyek

Pedagógus	Gyermek	Szülő
Módszertanilag felkészült pedagógusok oktassanak Motivált, képességeiknek megfelelően teljesítő gyermekek vegyenek részt az oktatásban. Váljanak a szülők együttműködő partnerekké. Személyiségfejlesztő új program és segédanyagok kidolgozása. Differenciált tanórai tevékenységek, fejlesztések.
	Felzárkóztatás, tehetséggond.	Fórumok, nyílt napok,

A Tanulásmódszertan bevezetése valós szükségletet elégített ki, vagyis bevezetése  pillanatától a gyermekek iskolai sikerességét, továbbtanulási esélyeik javítását, a szociális-gazdasági háttér különbségéből adódó esélykülönbségek csökkentését szolgálja. Nálunk plusz szükségletként jelent meg a szülők, a család érdeklődése, hogy korunk modern technikájával megismerkedve, tanulási szokások elsajátításával, önmaguk képzésével a gyermek mellé állva segítsék, önmaguk és gyermekük sikerességét. Ez egy olyan innovatív törekvés, olyan szükséglet, melyet ki kell elégíteni a hátrányos helyzetű csoportokkal szemben. Egymástól tanulva, a jó példát átvéve, kiábrándultságukból kiutat keresve visszatérni a dolgos hétköznapokba mindenképpen példaértékű törekvésnek mutatkozott. Iskolánk pedagógusainak is újszerű kihívást jelentett, hiszen az ebből a rétegből származó szülők a híradásokat nem ilyen tettekkel szokták megtölteni. A rendelkezésre álló lehetőségek feltérképezése és mérlegelése után arra az elhatározásra jutottunk, hogy szerény eszközökkel ugyan, de kivitelezhető az elképzelés. A tárgyi feltételek adottak voltak.

Hosszabb távú célkitűzések:

• A Tanulásmódszertan bevezetése során a gyermekek váljanak kiegyensúlyozott, harmonikus, mentálisan egészséges, önálló életvezetésre képes, képességeikből eredő szerepeiket elfogadni, a változásokhoz alkalmazkodni tudó személyiségekké, akiknél a tanulás, a tudás belső igénnyé válik.
• Esélykülönbségeik csökkentése, továbbhaladási esélyeik kiegyenlítése, hátrányos munkaerő-piaci esélyeik javítása individuált, tevékenységközpontú, differenciált pedagógiai gyakorlattal valósuljon meg.

• A szülők alacsony iskolai végzettségéből eredő társadalmi hátrányok visszaszorítása a szülők önképzésének segítésével valósuljon meg.
• A pedagógusok körében a hátrányok felszámolását segítő pedagógiai érzékenység kifejlesztése, a gyakorlat kiterjesztése településünkön valósuljon meg.

Közvetlen célkitűzések:

• A Tanulásmódszertan tartalma, tevékenységrendszere járuljon hozzá:

–          a tanulók kudarcmentes, motivált általános iskolai tanulásához, a tantárgyi bukások csökkenéséhez, a tanulmányi előmenetel javulásához.

–          A szülők váljanak a szakemberekkel együttműködő, érdeklődő partnerekké;

–          váljanak fogékonnyá az újjal szemben; önműveléssel gyarapítsák ismereteiket.

–          A program munkájában résztvevő pedagógusok, olyan pedagógiai érzékenységgel szervezzék az egyes tevékenységeket, amelyek minősége biztosítja az esélyegyenlőséget, egyenlő esélyeket teremt diáknak, felnőttnek egyaránt.

A célok megfogalmazása után szükségszerű a célok elérését lehetővé tévő konkrét feladatok meghatározása, a tevékenységrendszer megtervezése.

Tartalom- és tevékenységrendszerének négy alappillére:

• megtanulni megismerni,
• megtanulni dolgozni,
• megtanulni együtt élni
• megtanulni élni.

2009/2010		Intenzív szakasz	Rendszer- fejlesztés.	Tanulásmódszertan és  tréningek érdeklődő pedagógusok részére
2008/2009				Bemutató órák szervezése intézmények számára
2007/2008				Jó gyakorlattá vált a Tanulásmódszertan és a Fajáték foglalkozás
2006/2007		Extenzív szakasz	Értékelési, tovább-fejlesztési szakasz.	1-6. évfolyam heti 1óra 7-8. évfolyam tréning fél évenként 2 nap
2005/2006			Realizálási szakasz.	Felmenő rendszerben történő bevezetése a stúdiumnak 5-6 évfolyamon heti 1 óra
2004/2005				Felmenő rendszerben történő bevezetése a stúdiumnak alsó tagozaton heti 1 óra
2003/2004			Előkészületi szakasz.	Tréning formában  személyiségfejlesztés 5-8. évfolyamon
2002/2003				Szakkörök szervezése felső tagozaton Tanulásmódszertan olvasókönyv szerkesztése
2001/2002				Tanulásmódszertan tréningek elvégzése.
2000/2001				Ismerkedés Oroszlány Péter Tanulásmódszertan programjával